Az Aranykönyv díjas szerző történelmi drámája a 2. magyar hadsereg tragédiáját dolgozza fel, három szereplő szemszögén keresztül átélve az 1942-43-as doni eseményeket. Egy tartalékos honvéd, egy munkaszolgálatos és egy, a Don túloldalán, velük farkasszemet néző szovjet szoldát fejezetenként egymást követő izgalmas történetein, az ő szemszögükből látott egyéni sorsokon, tragédiákon keresztül, szélesebb rálátásban követhetjük végig 1942 nyarától 1943 tavaszáig a doni hadműveleteket, míg sorsuk keresztezi egymást.
Túlélők visszaemlékezései, frontnaplók, megmaradt levelekből fennmaradt események képezik az alapját, e nyelvezetében és hangulatában is korhű, izgalmas és olvasmányos történelmi drámának, amely a doni katasztrófa félelemmel teli, embert próbáló valóságába repíti olvasóit.
„Az első lövés a nyakszirt alatt csapott be a fiatal arcú szoldát hófehér köpenyén keresztül. A találat okozta néma sokk alatt, Miklós - a fegyvert továbbra is a hóköpenyes katona felé irányozva - töltőfogást végez. A rögzült automatikus mozdulat során a hüvely fémesen csilingelve, saját tengelye körül forogva repül ki oldalra a fegyverből, majd a csőbe egy újabb lőszert tol be.”

A Háború