Karl Schönherr(1867–1943) osztrák író a XX. század első két évtizedében főleg két roppant erejű, megrendítő drámájával alapozta meg hírnevét (A nőstényördög, Hit és haza). Az első szerelmi háromszög: az Asszony eszeveszett féltékenységet szít a Férjében, mert – gondolja az – összeszűrte a levet a Határvadásszal. A második az ellenreformáció idején játszódik, és egy faluközösség sorsában egy nagy lelkiismereti dilemmát ábrázol. A frissen protestáns hitre tért hősöket a hatalom választásra kényszeríti: vagy kivándorolnak, vagy feladják hitüket, s visszatérnek az államkatolicizmus kebelébe. (Mindkét darabot jó száz évvel ezelőtt itthon is bemutatta a Vígszínház, A nőstényördögöt Móricz Zsigmond fordításában. Az előadásokról Kosztolányi Dezső írt elismerő kritikát.) Karl Schönherr darabjait óriási dramaturgiai tudás, lüktető – az eredetiben a dialektus különös varázsát használó – nyelvezet, az ember ősi ösztönvilágát bolygató, mély létkérdéseket taglaló szemlélet jellemzi. Mindkét darabot elsöprő sikerrel, Martin Kušej rendezésében mutatta be a közelmúltban a bécsi Burgtheater. A két színdarabot Báthori Csaba fordításában közöljük.

A nőstényördög - Hit és haza