Az 1800-as évek közepén vívott krími háború fordulópontja volt Szevasztopol eleste. A hosszan elnyúló ostrom végül a jobb utánpótlási vonalakkal rendelkező szövetséges angol–török–francia csapatok javára dőlt el, melyek így megszállhatták a kiéheztetett várost. A mi világunkban. Stephen Baxter regényében a történelem menetét egy rendkívüli felfedezés forgatja fel: a Déli-sarkon egy angol utazó különleges jégre bukkan, amely melegítéskor nem vízzé olvad, hanem erős robbanást idéz elő. Ezt az antijégnek elnevezett anyagot vetik be a britek Szevasztopolnál, jóformán a földdel téve egyenlővé a várost. A felfedezésnek köszönhetően rohamos fejlődésnek indul a technika és a tudomány is, és az éjszakánként rejtélyes ikerholdak fényében fürdő Föld lakói fejüket kapkodva próbálják a lépést tartani a haladás mind sebesebben kattogó fogaskerekeivel. Baxter varázslatos gőzpunk világot épít fel a forradalmak és háborúk szaggatta 19. századi Európa romjain, megidézve Jules Verne szellemét, egyszersmind új politikai és etikai dilemmákkal szembesítve a rettentő pusztító és építő erők mellett eltörpülő ember hőseit. „Végre! A vernei tudományos románc feltámadt!” – Michael Moorcock „Egy hatalmas új tehetség!” – Arthur C. Clarke

Antijég